Ádámtól születésnapomra kaptam egy könyvet a Balaton felvidék népi építészetéről. imhol-e.
„A régi parasztházak rusztikus tömege méltóságteljesen ragadja meg a múló időt. Az időtlenség sűrűsödik össze bennük, minden évszakban vagy napszakban, ahogy a különböző fényhatások megszületnek homlokzatukon. Naptelítette könnyű árnyék, lágy fátyolon átszűrődő titokzatos napfény mindenütt. Séta közben feltárul előttünk a kövekbe zárt múlt.”
(Krizsán András)
(Krizsán András)
Elsőként Vászolyt és Pécselyt vettük sorra. Ne várjon senki tőlem kimerítő műértést, csak a magunk szórakoztatására keresgéltünk. De úgy gondoltam érdemes lenne ezt másokkal is megosztani. Ezért is halogatom még a blogbezárást mert annyi minden van amit olyan szívesen megmutatnék, hogy más is láthassa azt ami minket rabul ejtett, hogy akinek nincs módja, ideje legalább a mi szemünk által egy kis bepillantást nyerhessen hazánk ezen gyönyörű vidékére.
Vannak akik törik magukat, hogy bejárják a világot saját hazájukat meg nem ismerik... pedig egy élet is kevés lenne megismerni, de én inkább erre szánom az időm.
No azért Toszkána, Olaszország is rokon a lelkemmel, egyszer szívesen eltöltenék ott is több időt, de a hazám mégiscsak Magyarország.
A Balaton felvidéki táj is, rengeteg mediterrán jegyet hordoz magán, mind épületeiben mind a növényzetében. Érdemes megismerni.
Erőst szívemhez nőtt ez a vidék, otthon érzem magam benne. Jó lenne ha megadatna, hogy valahol ezen tájon tudnánk végleg letelepedni.
Egy kis patakcsobogás!
...és tücsökciripelés...
Jobbra dűl meg balra dűl, tücsök koma hegedül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése