Volt főzőverseny amiből kifolyólag degeszre ettük magunkat, volt ezer féle pörkölt kezdve a szürkemarhától a vaddisznón át a birkáig. Lebbencs leves, tócsni, lángos, süti hegyek és ezer finomság! Volt fotókiállítás ahol bemutatásra került a falu lakossága és a környék szépsége egy fiatal fiú szeme által. Illetve a környékbeli templomromokat is bemutatták! Lesz itt még program a közeljövőben! :) A színi előadást lekéstük mert meglátogattunk egy nagyon kedves kiscsaládot akik az új falu részen építettek egy gyönyörűséges vályogházat. Sajnos egy kicsit későn kezdték szabályozni a területen építendő házak stílusát ezért vannak rettenetes buggyantott drótkertéses tarka-barka, bugyilila, és egyéb csodák. Az egyik kertben két kapálózó ló szobra mellett megtaláltuk Milói Vénuszt is. A képet gazdagította, hogy a lábához egy békésen legelésző kecske volt kikötve!
Az utcákat kacskaringósan jelölték ki, hogy igazodjon a régi faluhoz. Ahol a vályogház is található,már ízlésesek az épületek. Ekkor már szigorú szabályozás alá esett az építés. Sajnos ott ahol erdőben folytatódik a kert és kevésbé steril a környezet már nincs telek, de még egyszer ellátogatunk, hogy megnézzük a lehetőségeket.
Hazafelé útba ejtettük Kisdörgicsét is.
Csodálatos ez a vidék!
Itt is találtunk rossz példát a felújításra és az látszik, hogy nem a pénz hiányzott.
Eleve megborzongok az ilyen kőberakásokon, de ez a ház olyan mintha behúztak volna neki egyet. Az ablakok elrendezése is kérdéses számomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése